Az első, pocakon kívüli repülés előtt, már voltunk kint párszor a reptéren. Vagy búcsúztatni vagy üdvözölni. Magát a helyet már ismerte Kisfiúnk, és tökéletesen tudta, hogyan lehet kijutni a helyszínre bkv-val. 🙂
Vannak gyerekek, akiket letesznek valahova, akkor ott jól elvannak, és ha megmondják, hogy ülj ide, vagy csináld ezt, akkor úgy tesznek. Nálunk ez nem pont így van… Kicsit több felkészüléssel vártuk a nagy napot. Vettünk egy nagyon egyszerű kis könyvet. Nem ragozza túl a dolgokat, pont jó kis mese, egy pár éves gyermeknek. (Azóta kapott egy sokkal részletesebbet is, nagyon szereti!) Emellett pedig elmeséltük neki, hogy mi is fog történni.
Főleg a biztonsági ellenőrzésre helyeztük a hangsúlyt, mert ott meg kell válnia minden kedvenc tárgyától. Konkrétan a párnától és a macitól! Elmeséltük, hogy minden tárgyat fel kell tenni a csipogó kapunál, és ha megnézték a bácsik, nénik, akkor visszakapjuk.
Indulás! 🙂 Budapesten nem is volt semmi gond. Sőt, még italt is vihettünk át a kapunál, csak jól láthatóan bele kellett kortyolni, és mehettünk is tovább. Az első 2 út fapados járattal volt. Ott nagyon figyelni kell a pakolásra. Ebben is megengedőbbek itthon. Anno, amikor mi mentünk, egy kisebb bőröndöt lehetett felvinni díjmentesen. De sokan még kiegészítették egy oldaltáskával. Simán engedték. Amikor én hazafelé kint hagytam az oldaltáskát, akkor rám szóltak, hogy az plusz csomag és pakoljam el, addig nem mehetünk tovább. Ez csak amiatt volt kellemetlen, mert fapadosnál nincs lehetőség előre lefoglalni a helyeket, és hiába voltunk elég elöl a sorban, addig sokan elénk mentek, és éppen hogy találtunk még egy sort, ahova hárman egymás mellé ülhettünk. Ezek az utak csak 1,5-3,5 órásak voltak. Szerencsére jól le tudtuk foglalni. Minden rendben ment. A repülést meg egyszerűen imádja!!! 🙂
Visszafelé volt egy kisebb probléma az egyik úton, mert ugye azt elmondtuk, hogy a maci, párna felkerül a csipogó kapunál átvizsgálásra, de a reggel kapott Mickey egeret nem szerette volna feltenni, mi meg késésben voltunk… Mondjuk éppen akkor ébredt meg, és hirtelen kiszedik a kezéből az aktuális kedvencet. Meg lehet érteni…
Az egyik reptéren, úgy volt kialakítva a beléptetés, hogy a csomagokat be kellett tenni olyasmi csomag ellenőrzőbe, amilyenekkel itthon is találkozni, de ezzel nem csak a csomag méretét látja, hogy megfelel e, hanem a súlyát is azonnal mérték. Itt aztán nem volt kérdés, hogy egy csomag a megadott paramétereket átlépte vagy nem.
Repülés terén Kisfiúnk nagyon jól áll, legalábbis hozzám képest, aki 24 évesen repült először, és a második úton már Ő sem maradhatott itthon… 😉
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: